„Double Standard” – „Dual Quality” – ilyen megjelölésekkel híresült el az EU-ban, hogy nagy gyártók is rosszabb minőségű élelmiszer termékeket forgalmaztak Európa keleti régióiban a nyugatihoz képest.
Az EU már 2017ben kijelentette, hogy nem fogadható el, hogy Európa egyes részein azonos csomagolással és márkajelzéssel alacsonyabb minőségű élelmiszereket árulnak az embereknek.
Ha ugyanis két különböző (összetételű) termék azonos márkajelzéssel ellátva kerül forgalomba, azzal megvalósul a fogyasztók tisztességtelen megtévesztése.
Azaz itt elsődlegesen fogyasztóvédelmi kérdésről van szó, hiszen termékminőséggel a szó szoros értelmében nem lehet probléma, mivel a forgalmazott termékeknek a jogszabályi előírásoknak egymagában megfelelnek.
Tehát amikor itt minőségről beszélünk, ez alatt azt kell értenünk, hogy az összetevők alacsonyabb minőségi kategóriába tartoznak.
A fogyasztóvédelmi előírások és a kettős minőség tiltása
Még 2019. évben kibocsátásra került az EU-ban egy irányelv, amely arról rendelkezik, hogy jövőben a gyártó szigorú büntetésekkel lesz súlytva, amennyiben az egyes áruk – különösen élelmiszerek – az EU különböző az országaiban eltérő minőségben kerülnek forgalmazásra anélkül, hogy a fogyasztók figyelmét erre a tényre külön felhívták volna.
A rendelet előírásait a tagállamoknak kellett átültetniük, azaz jogszabályban kimondani a saját országukban is ezt a tilalmat, ami eltartott egy ideig, viszont 2022. május óta pedig a magyar fogyasztóvédelmi szabály is előírja, hogy
„Megtévesztő kereskedelmi gyakorlat … az a gyakorlat, melynek keretében egy árut az egyik tagállamban akként forgalmaznak, hogy az megegyezik egy más tagállamban forgalmazott áruval, miközben az utóbbi áru összetételében vagy jellemzőiben jelentős eltérések vannak, kivéve, ha ezt jogszerű és objektív tényezők indokolják,
ha ez valamennyi tényszerű körülmény figyelembevételével a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.„
Mit jelent ez a tilalom?
Magyarán, hogyha egy termékről annak kinézete, csomagolása, feliratok stb. alapján úgy gondolhatja az átlagfogyasztó, hogy egy másik országban forgalmazott termékkel azonos – de ténylegesen annak receptúrája eltér és itt általában a fogyasztói megközelítés szerint az a hazai termék hátrányára rosszabb.
Azaz alacsonyabb minőségű, olcsóbb összetevőkről van szó (pl. napraforgó olaj helyett pálma olajat tartalmaz) és az árát magyarán szólva ennek a terméknek is „megérik”, akkor a fogyasztó megtévesztéséről van szó, hiszen nem azt kapja, amiért fizetett, vagy amit megvett volna, hogyha tudatában van ezeknek a különbségeknek.
Mik a kivételek?
Nem vonatkozik ez pl. arra az esetre, amikor az egészség védelme, vagy tagállami jogszabályok betartása érdekében a termék bizonyos összetevőből általában kevesebbet tartalmaz, pl. kevesebb só / cukor van benne, mint az azonosnak mondható külföldi termékben.
Itt utalhatunk a magyar chipsadó intézményére is, ami ugye egy termékre bizonyos mértékű adót vet ki, ezzel büntetve a terméket és ezzel akarja visszaszorítani a fogyasztást, mivel a magas sótartalom élettanilag kedvezőtlen.
Kivételt jelenthetnek még a receptúrák eltérése amiatt, mivel tagállamonként különbözik a fogyasztói preferencia – azaz ugyanazt a terméket más összetételben kedvelik a vásárlók.
Kik „kamuztak”?
De ugye itt mi elsősorban a tényleges elérésekre gondoltunk, mivel a Nutella is korábban a kritika kereszttüzébe került, hogy Kelet-Európában alacsonyabb minőségű terméket forgalmaz(ott), mivel 1,1%-kal kisebb volt a kakaótartalma, ami már az ízen is érezhető volt.
A Danone is beállt a sorba, mivel az Activia nevű termékei külföldön kevesebb gyümölcsöt de több cukrot és aromát, valamint sűrítő adalékanyagot tartalmaztak.
De pl. sajnos a Barilla is készített olyan pesztókat, amiket Olaszországban teljes mértékben olíva olajjal gyártották, míg a külföldi piacra a napraforgó olajos ment – a árkülönbséget senkinek nem kell bemutatni.
Általánosságban is jellemző volt, hogy sokan az olasz termékek Olaszországban ízletesebbnek találták.
A nagy gyártóknak ugyanakkor gazdasági érdeke volt ezt a kettős minőséget fenntartani, hiszen brutálisan kerestek rajta.
Van előrehaladás?
Mivel a fogyasztóvédelmi bírság adott esetben akár 500.000 millió forintot is elérhetí, így legalábbis azt várjuk, hogy Magyarországon legtöbb gyártó minél hamarabb felzárkózik a trendhez és ezek a minőségi kilengések 1-2 éven belül valóban eltűnnek.
Tagállamonként ez azonban változó lehet, mivel vannak olyan országok, ahol pl. a hatóságokat kevésbé izgatja a kettős minőség problematikája és továbbra is hagyja, hogy egyes gyártóbb gyengébb minőséggel „etessék” a polgárokat.
Érdekel, hogy a gyártók termékei miért ízlenek egyes országokban mégis másként?
Olvasd el további cikkemet is!
Üdv, PA
Foto: PixaBay
Források